Csontozat:

A D-vitamin legismertebb hatása-ahogyan azt a rövid történeti összefoglalóból is láthattuk- az egészséges csontfejlődésben betöltött szerepe. Kiemelt szerepe van a megfelelő kalciumellátottság biztosításában: legfőképp a bélből történő felszívódáson keresztül képes azt befolyásolni és szabályozni. A D-vitamin-szint függvényében változik a napi kalciumszükséglet. A nemzetközi ajánlásokban szereplő javasolt kalciumbevitel csak normális D-vitamin-szint mellett elegendő! A hiányban kialakuló kalciumhiány fokozott csontvesztéshez vezet, ugyanis a csontok szerkezete megváltozik, szélsőséges esetben rachitis/osteomalacia alakul ki, a csonttörések kockázata pedig emelkedik.

Egészséges bőr:

Mivel a bőr – a máj és a vese mellett – aktív szerepet játszik a D-vitamin anyagcserében, annak hiányában bizonyos bőrbetegségek súlyosabbá válhatnak. Például a pikkelysömör (psoriasis) kezelésének ma már alappillére a D-vitamin-pótlás. Az én bőröm sajnos hajlamos az ekcémára. Megfigyeltem, hogy nyári szezonban teljesen elmúlik, viszont télen, bármilyen hidratáló kézkrémet használtam, kiszáradt és egészen sebesre kirepedezett a kézfejem. Mióta az őszi szezontól D-vitamint szedek, szinte teljesen megszűnt ez a probléma.

Immunrendszer:

D-vitamin szabályozza a természetes immunválaszt. Náthás, influenzás időszakban segít megelőzni, hogy lebetegedjünk, vagy hozzájárul a gyorsabb gyógyuláshoz.

A D-vitamin kiegészítés csökkentheti az olyan autoimmun betegségek kialakulásának veszélyét, mint az 1. típusú diabatesz, a sclerosis multiplex vagy az autoimmun pajzsmirigy betegségek. Egy svéd tanulmány szerint a rendszeres, nagy adagú D-vitamin-pótlás gyermekkorban 78%-kal csökkentette az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását. Policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetében – mely egy több szervet is érintő, összetett női hormonális betegség – a D-vitamin-szint normalizálása ugyancsak feltétlenül javasolt.

Szív- és érrendszer egészsége:

Megfelelő szintje csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának rizikóját, ezért akiknél a családban halmozottan fordul elő kardiológiai probléma, annak érdemes már megelőzésként is D-vitamint pótolni.

Daganatos betegségek megelőzése:

Gátolja a daganatos sejtek szaporodását, ezért kiemelt jelentősége van mind a rák megelőzésben, mind a gyógyulásban, különös tekintettel az emlő- és vastagbél daganatokra.

Női egészség:

A női egészség fontos része minden életszakaszban a megfelelő D-vitamin-ellátottság. Befolyásolja a fogamzó képességet, így babtervezés előtt érdemes D-vitamin-szintet méretni, szükség esetén pótolni. Magzati korban a D-vitamin ellátottság az anya D-vitamin-szintjével arányos. Az édesanyák a megfelelő D-vitamin-szint fenntartásával gyermekük asztmás és allergiás megbetegedéseit előzhetik meg. A D-vitamin-hiányos édesanya gyermeke kisebb súllyal születhet az újszülöttek átlagos testtömegéhez képest.

Gyerekeknél a D-vitamin-hiányára utalhatnak a gyakori légúti fertőzések, az „O” láb kialakulása, a tyúkmell, a puha koponyacsontok és a boltozatos homlok, fogzás és mozgásfejlődés késése, az izomtónus csökkenése. Szerencsére ezeket a tüneteket a védőnő és a gyermekorvos a legtöbb esetben idejében kiszűri.

Csontozat:

A D-vitamin legismertebb hatása-ahogyan azt a rövid történeti összefoglalóból is láthattuk- az egészséges csontfejlődésben betöltött szerepe. Kiemelt szerepe van a megfelelő kalciumellátottság biztosításában: legfőképp a bélből történő felszívódáson keresztül képes azt befolyásolni és szabályozni. A D-vitamin-szint függvényében változik a napi kalciumszükséglet. A nemzetközi ajánlásokban szereplő javasolt kalciumbevitel csak normális D-vitamin-szint mellett elegendő! A hiányban kialakuló kalciumhiány fokozott csontvesztéshez vezet, ugyanis a csontok szerkezete megváltozik, szélsőséges esetben rachitis/osteomalacia alakul ki, a csonttörések kockázata pedig emelkedik.

Egészséges bőr:

Mivel a bőr – a máj és a vese mellett – aktív szerepet játszik a D-vitamin anyagcserében, annak hiányában bizonyos bőrbetegségek súlyosabbá válhatnak. Például a pikkelysömör (psoriasis) kezelésének ma már alappillére a D-vitamin-pótlás. Az én bőröm sajnos hajlamos az ekcémára. Megfigyeltem, hogy nyári szezonban teljesen elmúlik, viszont télen, bármilyen hidratáló kézkrémet használtam, kiszáradt és egészen sebesre kirepedezett a kézfejem. Mióta az őszi szezontól D-vitamint szedek, szinte teljesen megszűnt ez a probléma.

Immunrendszer:

D-vitamin szabályozza a természetes immunválaszt. Náthás, influenzás időszakban segít megelőzni, hogy lebetegedjünk, vagy hozzájárul a gyorsabb gyógyuláshoz.

A D-vitamin kiegészítés csökkentheti az olyan autoimmun betegségek kialakulásának veszélyét, mint az 1. típusú diabatesz, a sclerosis multiplex vagy az autoimmun pajzsmirigy betegségek. Egy svéd tanulmány szerint a rendszeres, nagy adagú D-vitamin-pótlás gyermekkorban 78%-kal csökkentette az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását. Policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetében – mely egy több szervet is érintő, összetett női hormonális betegség – a D-vitamin-szint normalizálása ugyancsak feltétlenül javasolt.

Szív- és érrendszer egészsége:

Megfelelő szintje csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának rizikóját, ezért akiknél a családban halmozottan fordul elő kardiológiai probléma, annak érdemes már megelőzésként is D-vitamint pótolni.

Daganatos betegségek megelőzése:

Gátolja a daganatos sejtek szaporodását, ezért kiemelt jelentősége van mind a rák megelőzésben, mind a gyógyulásban, különös tekintettel az emlő- és vastagbél daganatokra.

Női egészség:

A női egészség fontos része minden életszakaszban a megfelelő D-vitamin-ellátottság. Befolyásolja a fogamzó képességet, így babtervezés előtt érdemes D-vitamin-szintet méretni, szükség esetén pótolni. Magzati korban a D-vitamin ellátottság az anya D-vitamin-szintjével arányos. Az édesanyák a megfelelő D-vitamin-szint fenntartásával gyermekük asztmás és allergiás megbetegedéseit előzhetik meg. A D-vitamin-hiányos édesanya gyermeke kisebb súllyal születhet az újszülöttek átlagos testtömegéhez képest.

Gyerekeknél a D-vitamin-hiányára utalhatnak a gyakori légúti fertőzések, az „O” láb kialakulása, a tyúkmell, a puha koponyacsontok és a boltozatos homlok, fogzás és mozgásfejlődés késése, az izomtónus csökkenése. Szerencsére ezeket a tüneteket a védőnő és a gyermekorvos a legtöbb esetben idejében kiszűri.