A D3-vitamin féléletideje (azaz, hogy mennyi ideig van jelen, mikor ürül) a keringésben két nap, de a szervezet két-három hónapig raktározza a zsírszövetekben. A D-vitamin-hiány mégis rendkívül gyakori világszerte. Íme néhány tényező, ami hozzájárulhat a hiány kialakulásához:

Anyatej: Kizárólag anyatejjel táplált csecsemők nagyobb eséllyel lesznek D vitamin hiányosak, ugyanis az anyatej D-vitamin-tartalma alacsony (25-50 NE/l, azaz egy liter anyatejben a csecsemő D-vitamin-szükségletének alig egy nyolcada van benne), a tápszereket viszont dúsítják vele. Félreértés ne essék, nem az anyatej ellen beszélek! A csecsemő és gyermekkor azonban különösen hajlamosít vitaminhiányra. Hazánkban szakmai ajánlás rendelkezik a szükséges D-vitamin-pótlásról 0 és 1 év között.  Emellett az édesanya táplálkozása és vitaminbevitele is nagyban befolyásolja az anyatej összetételét.

Élvezeti szerek: A nagy mennyiségű, tartós alkoholfogyasztás és az erős dohányzás többek között a D-vitamin-hiány kockázatát is növeli.

Túlsúly és elhízás (obesitas): Jelentős súlytöbblettel rendelkező, sok esetben már ebből adódóan cukorbeteg pácienseimnél a megfelelő diéta kialakítása mellett az első dolgom, hogy javaslom a D-vitamin-pótlását. A nagyobb mennyiségű zsírszövet fokozott D-vitamin tároló kapacitása miatt ezeknek a pácienseknek a szükséglete jóval több, mint egészséges testalkat esetében. Obesitasban is fokozott a szükséglet, amelynek biztosítása bizonyítottan kedvezően befolyásolja az inzulinrezisztenciát.

Vesebetegségekben a D-vitamin-hiány kockázata fokozott, ezért a megfelelő D-vitamin-bevitel kiemelt jelentőségű. Azt azonban mindenképpen a kezelőorvossal érdemes egyeztetni, pontosan mennyi D-vitamint kell ezesetben szedni naponta, mert ez a betegség eltérő súlyosságú stádiumaiban változó.

50 év felett, főleg a változókorba lépő hölgyek számára kiemelt fontosságú a nagyobb dózisú D-vitamin-bevitel. A menopauzát követően a D-vitamin-tartalmú étrend kiegészítő mind a csontok egészsége, mind az emlőtumor kockázatának csökkentése szempontjából segíthet. Magyarországon az egészséges, menopauza utáni nők között nyáron és ősszel 50%, télen és tavasszal 70% volt a D-vitamin-hiány előfordulása.

Emlékszem gyermekkoromból egy bácsira, akinek a felső teste és a lábai szabályosan derékszöget zártak be, nem tudta felemelni a fejét, csak a földet pásztázta maga előtt. Szomorú látvány volt, ahogy ebben a kényszerű tartásban járkált. Sajnos ma is sok hasonlót látok, ugyanis idős korban nemcsak a nők, hanem a férfiak körében is általános a csontállomány csökkenése. Az ebből adódó csigolya-, combnyak- és csuklótörések pedig életveszélyesek lehetnek. Nagyszüleimnek és szüleimnek ezért is kötöttem a lelkére, hogy naponta szedjék a D-vitamint.

Máj-, hasnyálmirigy- és epebetegségek károsíthatják a D-vitamin felszívódását. A máj aktívan részt vesz a D-vitamin anyagcserében, a szájon át bevitt D-vitamin pedig a vékonybélből szívódik fel, melyhez epesavakat igényel.

Krónikus gyulladásos bélbetegségekben és felszívódási zavarokban: Gyakorlatilag minden krónikus gyulladásos bélbetegségben (IBD) vagy akut bélfertőzésben, amikor a bélnyálkahártya károsodik, zavart szenved a D-vitamin felszívódása. Például ide sorolható a Colitis Ulcerosa, Crohn betegség, Cöliákia (gluténszenzitív enteropathia). A zsíremésztés és zsírfelszívódás zavarai egyúttal a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódási zavaraival járnak.

Etnikum szerint: A bőr megnövekedett pigmenttartalma csökkenti a képességét a D-vitamin előállítására. Ebből a szempontból a világosabb bőrűek szerencsésebb helyzetben vannak.